Ülök a Kecske-hegy ormán és a naplementét bámulom a többiekkel. Pontosabban a Napot már nem látjuk, csak a színeket, amelyeket maga után hagyott az égen. Vöröset, narancssárgát, talán még egy pici rózsaszínt is. Közben a Hold kúszik egyre magasabbra fent, lent hullámzik a Budai-hegység. Látjuk az elhagyatott Lipótot, mint valami…
– Az akvarellt nem lehet csak úgy megzabolázni! – A festőkör vezetője, Angéla néni alacsony termetű, idős hölgy volt. Tulipán mintás, piros ruhában járt-kelt a résztvevők asztalai között. Széles gesztusai közben ezüst karkötői megcsörrentek. Karina fogai összekoccantak. Azon a péntek estén nem kaptak semmilyen konkrét feladatot. Se virágot, se gyümölcsöt,…