Egy barátom felvetette, – és koránt sem alaptalanul – hogy őrületes vihar elé nézünk propaganda téren. És tökéletesen megértem azt is, ha ideges lesz, amikor kormányreklámmal találkozik az utcán. Ami teljesen normális reakció, hacsak nem mazochista vagy narancsrajongó az illető.
Itt térnék ki arra, mielőtt még jobban belebonyolódnék a témába, hogy a magam részéről amolyan senki földi, esetleg szélősközép párti volnék és ezt mindenki oda teszi, ahová csak szeretné. Idézve a Depresszió együttes idevágó sorait: “a jobb és bal kezemen is van egy középső ujj”.
Tökéletesen mindegy, hogy piciny hazánkban milyen szín a domináns, a mentális egészség mindennek felett kell álljon. Már csak azért is, mert az a szellemi szabadság záloga. Persze felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan kerülhetjük el a mindenhová beszüremlő propagandát, hiszen ha csak pár száz méterre hagyom el a lakást egész biztos, hogy szembejön egy csinos kis plakát.
Nem akarok úgy tenni, mint akinél a Szent Grál. Csak a sötétben tapogatózom a megoldásért magam is. Amit pedig eddig találtam az, hogy tudatosan kell fogadni a külvilágból ezt is. Tudatában kell lenni annak, hogy mi ez a jelenség és mit akar. Nyilván az a célja, hogy elterelje a figyelmed az igazán fontos dolgokról és rosszul érezd magad. Tehát két, gondolati és érzelmi síkon is támadva vagyunk. Micsoda kivételes helyzet, legalább nem unatkozunk.
És valóban kivételes, mert lehetőséget ad, hogy megkérdezd magadtól. Tényleg! Valójában mi is az, ami fontos nekem? Ez mindig, mindenkori propagandára igaz. Még akkor is, ha az nem politikai, hiszen ezer arcot tud ölteni. Belebújhat egy vallás vagy egy ártatlannak látszó kereskedelmi hirdetés kosztümébe is. Mind a figyelmedet akarja és/vagy azt, hogy érezd magad nyomorultul.
Márpedig dafke nem vagyok hajlandó emiatt szarul érezni magam. Tudom, hogy mit akarnak nem kapják meg, akár mekkora hurikánt kavarnak a hülyeségeikkel. És nem, nyilván nem az a megoldás, hogy dugjuk homokba fejünket, mondván, amiről nem tudok, az nem is létezik. Azonban ki kell fejleszteni egy mentális immunrendszert, amihez igenis mindenkinek joga van. Meg kell találni a módját, hogyan álljunk be a hurrikán közepébe, mert ott szélcsend van.