A poros bekötőút pont úgy kanyarodik a faluba, mint tenyered életvonala. Gyermekkorodba ágazik le. Pusztaközépi hely, bézsszín történetekkel, emberekkel. Mesélted, nyaranta miként tágult ki a tér a forróságtól és olyankor délutánonként milyen fárasztóvá nehezedett a sivatagos levegő. Abban a félálomban lebegnek korai emlékeid. Szerteszét szórt játékaid, könyveid meg vannak még… Tovább olvasom
Hanyatt-homlok melankólia. – Megpillantottam a zöld vízben és összerebbentek fehér ruhájának láthatatlan tollai. Hattyúnak képzelte magát. Ott lebegett ébrenlét és álom között. Nem tudta vagy nem akarta tudni, hogy a tó hőmérséklete a kora reggeli órákban fürdőzésre alkalmatlan, csak hagyta, hagy ölelgesse őt a víz és hagy rajzolják tele fakó… Tovább olvasom
Ginkoblog.eu 2024-2026 oldalra az alábbi licenc vonatkozik: Creative Commons Nevezdd meg-Ne add el-Így add tovább 4.0 Nemzetközi
