Lefőzök egy kávét. Még egyet.
Kezdjük elölről ezt a bejegyzést. Sőt, a teljes blogot. Tiszta lap. Mégis csak valami grandiózusnak kellene itt és most helyet adni. Nem töltheti ki csak úgy egy akármi a tiszta lapot. Tiszta lap. Olyan szűzies. Megrontani egy akármivel. Már a puszta gondolat is perverz. Amúgy akármikből Dunát lehet rekeszteni. Van belőle elég.
Egész krémesre sikerült a második kávé. Elégedett vagyok.
Szóval valami nagy dolog. Talán egy ötlet. De a nagydologról csak egy rakás szar jut eszembe. Meg amikor Elon Musk fellőtte a sportautót az űrbe. Na, az nagy dolog. Meg a rakás. Nagy Rakás és a fia, Kis Rakás jutnak eszembe valami régi westernparódiából. Szerteszét gurul a fókusz, mintha tudna tudna egyáltalán gurulni. Na jó, a Ford az tud. Gurul és pöfékel. És a világot alapjaiban megrengető, galaxisokat megejtő bejegyzés nem akar megíródni.
Mégis csak jobb a koffeines. A mentes olyan, mint gázálarcban ibolyát szagolni.
Pedig valami szépet s mélyet akartam írni. Tiszta lap. Talán nem is létezik. Nincs is ilyen. Mert ha minden tiszta lap, akkor nem is lehet másmilyen. Arról már említést sem téve, ha minden tiszta lap, hogy lehet bármi is háromdimenziós?! A negyedik dimenziót, az időt ne feszegessük, mert azon túl, hogy relatív, mindennek a tetejébe illúzió. Tehát ott tartunk, hogy már csak lap.
Minden perc új, nem tud másmilyen lenni, mégsem mondjuk rá, hogy új, csak perc. Ujjperc, amit nyom a toll és megfájdul a felesleges irkálástól. Szóhányástól bűzlik a papír. Mit nekem tiszta lap?!
Elfogyott a kávé.
eszembejutások
Ez nagyon megfogott “A mentes olyan, mint gázálarcban ibolyát szagolni.”.
Erről a tökéletességre való hiábavaló törekvésre asszociálok. Hiába így negyven évesen már mindenben ezt látom visszaköszönni.
Ahogy írni is már csak tökéletesen szabad, meg véleményt alkotni is csak csalhatatlanul, de lepárolva egy bekezdésre, hogy egy doomscrollingba a kanapén még éppen beférjen.
Pedig a gázálarcos sajnos nem saját szöveg, bevallom. Örülök, hogy jöttél és olvastál. A hozzászólásért pedig külön köszönet! Mindig érdekesnek találom, hogy ki mit lát meg az irományaimban.