Megszólalt a magnólia
fehérbe hajló, fakó rózsaszín szavakkal.
Ilyenkor tavasszal új meséket költ
fényből és illatokból,
ahogy összeér benne ég és a föld.
…
Esős tavasz Kiotóban,
virágzó, szép kimonóban
elázott Miko jegesen,
– meglesem – csurgó hajzuhataggal,
merre viszi tovább lépte.
A kamikat vajh mire kérte,
szentély vörös kapujában,
nedves hacukában?
…
Pillanatokra kicentizett életek,
visszafelé számolod az éveket.
Agg-, felnőtt- és gyermekkor…
Egykor dinnyét ettél a kertek alatt
és átmásztad a szomszéd házfalat
egy jó játékért
vagy épp piros cseresznyéért.