Homokba égett lábnyomok,
szemcsékre vésett pársoros versek.
Kerget a nosztalgia, émelyít.
Csinosít, fényesít
memóriaegységeket,
amikor a teória eltévelyeg
agytekervényeid labirintusában,
eszedbe jut,
hogy a Piri az USÁ-ban telepedett:
Meglátogattad és benneteket
a Nyugati-parton ért a tenger,
és már látod az emlékképet,
mikor a parton feléd lépett.