Megszólalt a magnólia fehérbe hajló, fakó rózsaszín szavakkal. Ilyenkor tavasszal új meséket költ fényből és illatokból, ahogy összeér benne ég és a föld. 🌸 Esős tavasz Kiotóban, virágzó, szép kimonóban elázott Miko jegesen, – meglesem – csurgó hajzuhataggal, merre viszi tovább lépte. A kamikat vajh mire kérte, szentély vörös kapujában,…
Tintafoltos emlékezet, összefolyt szóközök, mikor megannyi sor kiszökött ujjaim között. Ráfolytak a papírlapra, folyóeres betűk. Rekedt hamisan szóló, darabos, szálkás etűd. Bordaközből ujjakon át papírrostok közé, hallgatag emlék fonódik görcsszótagok köré. Habog az elme, a toll egyre csak dadog, mindezek végére kérdőjelet rakok?
Ginkoblog.eu 2024-2026 oldalra az alábbi licenc vonatkozik: Creative Commons Nevezdd meg-Ne add el-Így add tovább 4.0 Nemzetközi
